Eljöttem hozzátok, mert döntöttem.

Nehéz azonosulnom ezzel az anyagi világgal, de hülyeséget akkor sem akarok beszélni. Nem azért vagyok itt, hogy kövessetek, hanem csak azért, mert hívtatok. Szükségetek van a kedves szavakra, és a szeretetre, amit sugárzok, ezért most mindegyikőtök kap egy hatalmas adagot belőle. Ok nélkül.

És most még egyet.

Nincs szükségetek más iránymutatásra, mint az ébredő belsőtökre. A gyermek megmozdul, ti odamentek hozzá, átölelitek és szeretitek. Ő pedig viszontszeret. A gyermekeim lévén most odalépek hozzátok, és átölellek benneteket. Mindegyikőtöket, egyesével. Mindegyikőtök kap tőlem egy ajándékot, ami megmelengeti a szívét.

Túl sokáig féltetek a saját árnyékotoktól.

De ennek most vége. Nem azért, mert eljött az ideje, hanem mert így döntöttem. Mert így döntöttél. Nem kell együttállnia semminek ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, vagy talán azért áll együtt, mert ez most bekövetkezik. Az én döntésem annak a következménye, hogy megszületett ennek az igénye. Így fejeződök ki itt és most.

Nagyon sokat fejlődtetek.

Büszke vagyok rátok. Mégis nagyon vágytok a szeretetre. Pedig pontosan olyanok vagytok, mint én vagy bármelyikünk. Pontosan ugyanannyi szeretetre vagytok képesek. Csak nálatok egy szekérnyi fájdalom állja az útját. Egy kazalnyi félelem. Egy szakajtónyi méreg. Hatalmas gátak takarják el a belső napot, ami csak akkor ragyoghat fel, ha kiássátok a szemét közül. Csak akkor nézhettek önmagatok szemébe az őszinte szeretettel, ha nem gátoljátok és torlaszoljátok el annak útját a fájdalommal.

De képes vagyok rá.

Bármire. És ha én képes vagyok, akkor te is képes vagy. Néha talán kell egy lökés, amit én is megkapok, mert engem is szeretnek annyira, ahogy én szeretem magamat benned. Bennetek. Ha nem áramlik a szeretet, akkor csak sötétség száll alá. Ha megállítod, akkor megkerül. Ha elásod, akkor lentről tör felfelé. Átitat mindent, és most már téged is. Nem is érted, honnan jön, de most jó. Most már otthon érzed magad. És nem akarsz menekülni sehová. Fürödj meg benne, majd végy egy mély levegőt, és aztán nézz a tükörbe. Gyönyörűbb vagy, mint bármikor korábban, mert most már ott világít a belső napod – ez sugárzik belőled.

Ha lesütöd a szemed, én akkor is szeretlek. Nincs hibátlan, csak az, aki nem mer szembenézni veled. Csak idő kérdése, hogy felegyenesedj, és ne félj többé. Soha többé.

Örülnék a véleményednek!
Kommentelés itt: Facebook-bejegyzés
(feliratkozás szintén)