Elfolytak az álmok. Apró kis darabokra estek, és ahol felébredtél, az a világ rideg volt. Zord és fájdalmas. Próbáltál még jobban felébredni, hátha ez is csak egy álom, de az […]

Egymás torkának is ugorhatnánk, de minek. Korábbi, „Legyen világosság!” című cikkem érdekes hullámokat vert, de azért nagyon remélem, hogy mindenki a helyén kezelte. Szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni.   Amikor a […]

Valóban volt egy Terv. Az emberiség első hajnalán létrejött egy intelligens faj, hogy kiemelkedhessen az állatok közül, de ennek a fajnak ugyanúgy nem volt egyedi „lelke”, ahogy az állatoknak sem. […]

Sosem gondoltuk volna, hogy ennyire nehéz lesz. De már vége. És még el sem kezdődött. Már a folyamatban vagy, de elfogyott az erőd. Most kezdted, telve energiával. Majdnem a cél […]

A világnak hamarosan vége. Figyelemfelkeltő módon akartam kezdeni, és nem hazudtam, csak épp nem az egész világunk, hanem az általunk ismert valóság fog véget érni. Ez sem teljesen helyes így, […]

Vágyakozol, igaz? Túl szeretnél esni a következő feladaton, legyen az munka, vagy egy vizsga, netán egy feladat az életedben. Túl akarsz lenni rajta, hogy aztán végre koncentrálhass a nagyobb „jobbra”. […]

Ma van hátralévő életed első napja. Egy értékes nap, ami nagy valószínűséggel ugyanazzal fog telni, mint a pénteki napjaid általában. Amire ezt elolvasod, már este van, és megkezdődött a hétvége. […]

Csendet szeretnél, de a hangok ott zakatolnak a fejedben. Mindegy, hogy hangoknak vagy gondolatoknak nevezed őket, nem múlnak el, csak újra és újra felbukkannak, és neked fogalmad sincs, honnan jönnek. […]

Miért az a sok kérdés benned? Mi végre? Miért gondolod, hogy majd egyszer választ is kapsz rájuk? Mi tart vissza a kérdések megvizsgálásától és értelmezésétől, ha nem a saját félelmeid? […]

Az élet küzdelem, fájdalom, félelem. Pedig nem az, csak ritkán tekintünk rá egységes egészként. Megragadunk a hétköznapok szintjén, még akkor is, amikor valójában lenne időnk és energiánk kicsit nagyobb távlatból […]

Nem tudok olyat tenni, amit ne tettek volna már előttem ezrek. Nem tudok olyat gondolni se, amit ne gondoltak volna már előttem százezrek. Egy örökös körforgás az egész. Nincs eredeti […]

Egy cseppnyi gondolat fészkelte be magát a fejembe, ami lassan egy eszmévé nőtte ki magát. Az elején eszembe sem jutott küzdeni ellene, mert tökéletes menekülőutat adott a zajos valóság nyomása […]

Kilépnél, de nem mersz, vagy maradnál, de csakis mások miatt? Fel akarod adni, mert eleged lett?   Hányszor tetted már fel magadnak a kérdést, hogy miért vagy itt? Hogy mi […]

A zajban néha nehéz meghallani a csendet. Pedig ott van benne, mert a zaj a csendben születik, és a csendbe is tér vissza. Ha nem akarjuk hallani, akkor csak fogjuk […]

Meguntam, hogy várakozok. Meguntam, hogy elrejtem azt, aki vagyok. Meguntam, hogy meglapulok, és közben arra várok, hogy történjen valami rajtam kívül. Ez baromság. Én nem ez vagyok. Nem ezért jöttem, […]

Voltál már úgy, hogy valami olyan dolog történt az életedben, amiről egyszerűen képtelen voltál elhinni, hogy a véletlen műve? Nem az olyanokról beszélek, mint a nyári forróságban a városban sétálva […]

Ha így teszed fel a kérdést, akkor soha. Azért sem, mert már a kérdés feltétele is önmagában hordozza, hogy a jelenlegi állapotodat rossznak ítéled meg. Ha pedig azt rossznak ítéled […]

Tizenötezer éven át vártam erre a pillanatra. Minden meg volt tervezve, az utolsó csavarig, és legalább ezerszer elpróbáltam minden mozdulatot, hogy az adott helyen, az adott pillanatban minden pontosan úgy […]

Volt ma egy beszélgetésem az egyik kedves tükörképemmel arról, hogy miért is kellene „többnek” kezelni a tükörképet, mint egy tükörkép, és hogyan lehet tanulni tőlük. Vagyis abból, hogy miként reagálok […]